A GYERTYÁK
Volt egyszer négy gyertya. Olyan nagy volt a csend körülöttük, hogy tisztán lehetett érteni, amit egymással beszélgettek.
Azt mondta az első:
- ÉN VAGYOK A BÉKE!
De az emberek nem képesek életben tartani. Azt hiszem, el fogok aludni.
A második azt mondta:
- ÉN VAGYOK A HIT!
Sajnos az emberek fölöslegesnek tartanak. Nincs értelme tovább égnem.
A következő pillanatban egy enyhre fuvallat kioltotta a lángot.
Szomorúan így szólt a harmadik gyertya:
- ÉN A SZERETET VAGYOK!
Nincs már erőm tovább égni! Az emberek nem törődnek velem, semmibe veszik, hogy milyen nagy szükségük van rám.
Erre ki is aludt. Hirtelen belépett egy gyermek. Mikor meglátta a három kialudt gyertyát felkiáltott: - De hát mi történt?
Elkeseredésében hirtelen sírva fakadt.
Ekkor megszólalt a negyedik gyertya:
- ÉN VAGYOK A REMÉNY!
Ne félj! Amíg nekem van lángom, újra meg tudjuk gyújtani a többi gyertyát.
A gyermek szeme felragyogott, megragadta a még égő gyertyát, s lángjával új életre keltette a többit.
Legyen a REMÉNY eszköz a kezünkben, amely segít ébren tartani szívünkben a hit, szeretet és béke lángját!
|
|
|